Azt lelkesen propagálják némelyek, hogy ne legyen gyerekünk, ellenben ritkán hallok arról, hogy ne dolgozzunk.
„Miután elvették a lelki örök élet, az üdvösség reményét, következő lépésben, a huszadik században a sátán támadást indított a biológiai továbbélés ellen is; ami korábban elképzelhetetlen volt (amiként az Isten nélküliség is), megkérdőjelezték a minden élőlény számára alapvető értéknek, az élet továbbadásának értelmét is. Tovább tökéletesítve azt az eszmét, hogy a világ térben körülöttünk forog, most már időben is magunkat jelöltük ki egyfajta célnak, végállomásnak. Ha ugyanis szándékosan nincs gyerekünk, azzal azt nyilvánítjuk ki, hogy generációk sok-sok ezer évnyi küzdelme, ősapák és ősanyák családalapítása mind-mind bennünk nyer végső értelmet. Ezzel megérkeztünk a szintézishez: a világ nem általában az ember, hanem konkrétan én körülöttem; vagyis a ma élő emberek körül forog.
Látjuk, érezzük, de egy felmérés igazolta is, hogy a baloldal tendenciózusan inkább negatív szövegkörnyezetben ír, beszél a gyermekvállalásról, kiemelve a nehézségeket, problémákat. Maga a »vállalás« szó is némiképp pejoratív. Az ember munkát vállal, mert anélkül nem lesz pénze, nem jut ételhez, meleghez, fedélhez. A munka az elengedhetetlen rossz, a nehézség, amire a Bibliában azt mondja az Úr, hogy – büntetésül Ádámék engedetlensége miatt – fáradsággal, arcunk verejtékével teremtjük elő a betevő falatot. Ezzel szemben a gyermek az önmegvalósításnak a legfelső foka, az élet továbbadása, amelyben az Istennel együttműködhetünk a teremtésben.
Ezt is ajánljuk a témában
A Telex, a 444, a qubit, a wmn.hu, a hvg és a 24.hu felületein messze több a család és a gyerekvállalás negatívumait kiemelő cikk, mint amennyi a szülőség pozitívumait helyezi előtérbe.
A munkát valahogy mégsem ábrázolják nehézségként; az mindig önmegvalósítás, holott az eszköz és nem cél. Azt lelkesen propagálják némelyek, hogy ne legyen gyerekünk, ellenben ritkán hallok arról, hogy ne dolgozzunk. Majdnem azt írtam, azt se népszerűsítik, hogy ne együnk, de mára már ez is megjelent. Egyelőre csak a hús fogyasztását tekintik bűnnek, de ennyi erővel szegény zöldségeket vagy gyümölcsöket se kellene barbár módon kitépni a földből vagy éles késsel felszeletelni. Hiszen a legújabb kutatások azt bizonyítják, hogy a növények is éreznek.
Az igazán modern és fiatalos ideológia az, ha a Földet tekintjük a legfontosabbnak (hoppá, visszalépés a geocentrikus világképbe), ahol az ember csak valami károkozó, felesleges élősködő betegségként létezik, és mennyivel szebb lenne minden nélkülünk. (A Vénuszon, Marson, a Holdon nincsen ember, ami tönkre tenné a planétát, mégsem gondolom azokat boldogabbnak. Már ha egy égitest esetében felmerülhet a boldogság kérdése. Első pillanatban nagy hülyeségnek hangzik, de ne csodálkozzunk, ha majd az aszteroidákat kezdik üldözni a Greta Thunbergek, amiért ártanak a Merkúrnak…)”
Nyitókép: Országos Kereskedelmi Szövetség
A Honglédi betetőzte azt a másfél hetet, amelyben némileg elfáradtam.
Árpád-sávval, kettőskereszttel és hármashalommal, tetején a Szent Koronával. Ahogy Szoboszlai is használta.
Hadházy Ákos tüntetései, VOKS 2025, a 2026-os országgyűlési választások esélyei – ezekről is vitázott a Presszó e heti adásában Fodor Gábor és Dopeman.
A Tisza-pártelnök álságos kijelentése olyan nemzeti érzelmekre próbál hatni, amelyekhez neki nem sok köze van.
Tavaly nem sikerült, most viszont úgy tűnik, megköttetik az üzlet.
Mégsem történhetett szélsőjobboldali ármány.
Bauer Bencét is meglepte az eredmény.
